A kávé a világ egyik legtöbbet kereskedett mezőgazdasági terméke, és az ára gyakran hónapokon belül is érezhetően változik. Hogy egy csomag kávé miért kerül többe vagy kevesebbe, mint tavaly, azt számos, egymásra ható tényező magyarázza.
A termőterületek és az időjárás
A kávét az Egyenlítő környéki, úgynevezett kávéövezetben termesztik, és a világ termésének jelentős része néhány nagy termelő országból származik. Ha ezekben aszály, fagy vagy szokatlanul erős esőzés pusztít, a kiesés az egész világpiacon megérződik. A klímaváltozás miatt az ilyen szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak.
Arabica és robusta
A két fő kávéfajta külön piacon mozog. Az arabica érzékenyebb, magasabban terem, és jellemzően drágább; a robusta ellenállóbb, több koffeint tartalmaz, és gyakran kerül keverékekbe, instant kávékba. Ha az egyik terméke visszaesik, az a másik iránti keresletet és árát is befolyásolja.
Árfolyamok és tőzsde
A nyerskávé árát nemzetközi árutőzsdéken jegyzik, jellemzően dollárban. Ezért a forint árfolyama is közvetlenül hat a hazai polcárakra: gyengülő forint mellett akkor is drágulhat a kávé, ha a világpiaci ár nem változik.
Szállítás és feldolgozás
A kávé hosszú utat tesz meg az ültetvénytől a csészéig: válogatás, szállítás, pörkölés, csomagolás és kereskedelem. A szállítási költségek, az energiaárak és a csomagolóanyagok drágulása mind beépül a végső árba.
Mit tehet a vásárló?
- figyeljük a kiszerelés szerinti egységárat,
- a szemes kávé gyakran jobb ár-érték arányú, mint a kapszula,
- érdemes kipróbálni a helyi pörkölőket, ahol a frissesség miatt több ízt kapunk a pénzünkért.
A kávé ára tehát nem véletlenszerű: egy globális rendszer tükre, amelyben az időjárástól a devizapiacig minden számít.