Külföldi tulajdonos egy magyar cégben? Kérdések és válaszok a kézbesítési megbízottról

Egyre több külföldi befektető, digitális nomád és határon túl élő magyar alapít céget Magyarországon. Az alapítás során szinte mindegyikük találkozik egy kifejezéssel, amelyről korábban nem hallott: kézbesítési megbízott. Összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, és sorra vettük a válaszokat.

Mi az a kézbesítési megbízott?

A kézbesítési megbízott olyan Magyarországon elérhető személy vagy szervezet, aki egy külföldi tag vagy vezető nevében átveszi a magyar bíróságok és hatóságok hivatalos iratait, majd továbbítja azokat a címzettnek. Lényegében egy megbízható „postacím és postás” egyben, aki gondoskodik róla, hogy a hivatalos küldemények ne vesszenek el a határokon átívelő kézbesítés útvesztőiben.

Kinek kötelező kijelölnie?

A cégtörvény szerint akkor kell kézbesítési megbízottat megnevezni, ha a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemben olyan külföldi jogi személy vagy olyan külföldi természetes személy szerepel – például tagként vagy vezető tisztségviselőként –, akinek nincs magyarországi lakóhelye. Tisztán belföldi tulajdonosi körű cégeknél erre nincs szükség.

Ez magyar állampolgárokra is vonatkozhat?

Igen, a döntő szempont nem az állampolgárság, hanem a magyarországi lakóhely. Egy külföldön élő, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár is kerülhet olyan helyzetbe, hogy kézbesítési megbízottra van szüksége.

Ki lehet kézbesítési megbízott?

Lehet magyarországi székhelyű szervezet, illetve magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy. Fontos korlát, hogy nem lehet az érintett cég tagja, vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja. A gyakorlatban sokan ügyvédet vagy erre szakosodott irodai szolgáltatót bíznak meg, mert ott biztosított a folyamatos elérhetőség és a szakszerű ügykezelés.

Mi történik, ha a megbízott átvette az iratot?

Ez a kérdés a legfontosabb. A jogszabály szerint a megbízottnak kézbesített iratot egy meghatározott idő elteltével úgy kell tekinteni, mintha azt a külföldi címzett is megkapta volna. Vagyis a határidők akkor is elkezdenek ketyegni, ha a tulajdonos épp egy másik kontinensen van, és nem nézi a postáját. Ezért nem mindegy, hogy a megbízott mennyi idő alatt és milyen csatornán továbbítja a küldeményt.

Hogyan jut el az irat a külföldi címzetthez?

Ez a megbízási szerződésen múlik. A korszerű szolgáltatók jellemzően elektronikusan, e-mailben küldik tovább a beszkennelt iratokat, így a címzett szinte azonnal értesül. Előzetes megállapodás alapján telefonos értesítés vagy más csatorna is szóba jöhet.

Mennyibe kerül?

A díjak szolgáltatónként eltérnek, általában éves díjként határozzák meg őket, személyenként. Több külföldi taggal rendelkező cégeknél gyakran kedvezményt is adnak. Érdemes nemcsak az árat, hanem a továbbítás gyorsaságát és a szolgáltató szakmai hátterét is összevetni.

Mire figyeljünk a szerződésnél?

  • Pontosan rögzítsük, milyen elérhetőségre és milyen formában kérjük a továbbítást.
  • Tisztázzuk, mennyi időn belül történik meg az értesítés.
  • Kérdezzünk rá, hogyan értesít a szolgáltató, ha a megadott elérhetőség nem működik.
  • Ha változik az e-mail-cím vagy a telefonszám, azonnal jelezzük – a kézbesítés vélelme ettől függetlenül beáll.

Hol tájékozódhatunk részletesebben?

A témát érdemes olyan szolgáltatónál átbeszélni, amely a jogi hátteret és a gyakorlati teendőket is ismeri. A szekhely.org oldalán összefoglalják a kézbesítési megbízotti szolgáltatás jogi alapjait, a megbízott feladatait és a díjazást is, így a külföldi tulajdonosok egy helyen láthatják, mire számíthatnak.

Röviden összefoglalva

A kézbesítési megbízott nem formalitás, hanem a külföldi tulajdonos jogbiztonságának záloga. Aki komolyan veszi, időben értesül minden hivatalos ügyről. Aki félvállról kezeli, könnyen azon kaphatja magát, hogy egy határidő úgy telik le, hogy a létezéséről sem tudott.